ZIPPZÁR ÉS PARADICSOM

          Nem hiszek a fogyókúrás diétákban. Véleményem  (és tapasztalatomszerint), fogyni csak attól lehet, amit nem eszünk meg. Abban sem hiszek, hogy füvet, magot (sokszor nálunk nem termő, és nem, vagy alig ismert terméseket, bogyókat, stb,) kell ennünk ahhoz, hogy egészségesek legyünk. Időről időre felüti a fejét valami újabb őrület, amely egy eddig fogyasztott élelmiszert kikiált aktuális rémnek, amelyet nem szabad enni, mert rendkívül káros, ezekről később bebizonyosodik, hogy nemhogy károsak lennének, hanem a szervezetünknek nagyon fontos anyagokat tartalmaznak. Ezeknek bedőlve, rengeteg pénzt áldozhatunk arra, hogy egészségesnek vélt, ám ízetlen, vagy rossz ízű ételeket fogyasszunk. Én abban hiszek, hogy mindent lehet enni (természetesen nem a valamilyen betegségben szenvedők diétájáról beszélek), csak mértékkel. Számomra az is fontos, hogy este vacsorázzunk rendesen. Nem kell sokat enni, de legyen finom, és fogyasszuk nyugodt körülmények között. Az sem utolsó, ha nem tart so

                          Általában augusztus utolsó hétvégéjén Szilvanap van Noszvajon. Sajnos a munkám miatt szinte soha nem jutok ki ( egyszer voltam, kb. 8 évvel ezelőtt). Nemcsak a programok miatt, nagynénémék ott laknak, ritkán tudom meglátogatni őket, pedig ilyenkor az udvaron gulyást főznek, olyat, amilyet máshol még nem ettem, és nekem sem sikerül olyan finomra soha. A fincsi szilvás, szilvalekváros süteményekről nem is szólva. Az idén is morcogtam rajta, hogy megint nem tudok elmenni, de kitaláltam, hogy hétvégére mindenképpen sütök valami szilvás, vagy szilvalekváros sütit. Nálam elég sok szilvalekvár is elfogy, nem csak a szilvát szeretem, hanem minden szilvalekváros süteményt is.     Visszaemlékszem gyermekkoromra, amikor apai nagymamámmal az udvaron katlanban főztük a szilvalekvárt. Az augusztusi melegben raktuk a fát a tűzre, nagymamám kavarta a fröcsögő-köpködő lekvárt. Semmivel össze nem hasonlítható a katlanban főzött lekvár kissé füstös íze! Még akkor is me

AVAGY, HOGYAN KÉSZÍTSÜNK TÁNYÉRALÁTÉTBŐL KALAPOT, ráadásul egyetlen bross segítségével. Az ötlet nem tőlem, hanem Süle Katalintól (kis kép) származik. Én csak a viselési módot bővítettem.     Azt hiszem ez a megoldás is jól demonstrálja Coco Chanel alkotáshoz való hozzáállását, hiszen szerinte nem az számít miből készül valamely ruha, vagy kiegészítő, hanem csakis az összhatás a lényeg, amit öltözékünkkel elérünk.

   Van az úgy, hogy hirtelen szükségünk van bizonyos alkalomra egy táskára. Még tavaly néhány napra elutaztam, sok mászkálással városnézéssel járó utazásra készültem.       Nagyon kerestem a meglévő kb. negyven táskám között olyat, amely megfelelt volna az utazáshoz. Olyan kellett, amelyet át tudok vetni a vállamon, mert így kényelmesebb. Ne legyen túl nagy, hiszen nem akartam cipelni, de legyen akkora, hogy egy fél literes üveg ásványvíz beleférjen. Hiába rámoltam ki az egész szekrényt, nem találtam. Úgy döntöttem be kell szereznem egy megfelelőt, de semmiképpen nem akartam nagyobb összeget költeni a táskára. Irány a Táska turi. Sikerült egy némileg kopott, valamikor fehér ideális méretű darabot találnom 500,- Ft-ért. Azonban nem volt kétséges valamit tennem kell vele. Mire hazaértem zsákmányommal már ki is ötöltem a megoldást. A szalvétás dobozból előkerestem némi szalvéta maradékot párizsi és londoni fotókkal, ezután már csak néhány réteg lakk kellett, hogy majd a vizet is b

       A június végi levendulaszüret következtében felhalmozódott levendula készlet legnagyobb része még arra vár, hogy valami történjen vele.        Már egy ideje izgatta a fantáziámat valamely levendulás süti készítése. Írhatnám, hogy számtalan receptet böngésztem át (mondjuk eredetileg ez volt a tervem), azonban ez nem igaz, mivel nem volt rá időm, viszont már nagyon kíváncsi voltam, mit lehet sütifronton kihozni levendulából. Már korábban felfedeztem Nigella egyik szakácskönyvében egy levendulás muffint, de elolvasva nem tűnt számomra vonzónak. A levendula ízt 125 gr levendulás cukor, valamint az egész tetejét bevonó levendulás cukormáz és díszítésül ráhelyezett kis ág levendula produkálta. Attól tartottam, ha ezt mind beleteszem az íze inkább egy levendula szappant fog idézni, és ki szeretne beleharapni egy bár szép és illatos, de mégiscsak mosdásra szánt szappanba. Viszont ha kevesebbet, akkor jellegtelen lesz az egész. Ezért úgy gondoltam, valamivel társítanom kell, ho

             Augusztus 20. Szent István király és az új kenyér ünnepe. Kenyér nélkül az élet elképzelhetetlen. Legalább is számomra. Minden népnek meg van a maga kenyere, kezdve az indiaiak naan kenyértől az afrikai kövek között sült kenyérlepényen keresztül a francia baguette-ig, és még sorolhatnánk. Legtöbb nép többféle kenyeret is fogyaszt, süt. Én is szívesen sütök itthon, bár kenyérsütő gépem nincs, és nem is gondolom, hogy különösebben szükséges. A régi 33 éves gázsütőm kiválóan alkalmas a kenyér megsütésére. Is. Többféle változatot szoktam készíteni. A mai ünnepre egy szalonnás- hagymás változat készült. Szalonnás-hagymás kenyér 500 g rétesliszt 3 dl langyos víz  darabka jóféle füstölt szalonna apróra vágva kipirítva 1 kisebb fej vöröshagyma 1 tasak instant élesztő 1 teáskanál cukor 1 púpos teáskanál só A szalonnapörcöket kiszedjük, félretesszük, a zsírjából leöntünk annyit, hogy kb 3 evőkanálnyi maradjon, ezen az apróra vágott vöröshagymát megpirí

    Nagyon szeretem Nigella Lawson receptjeit, de nem csak a recepteket. Egy élmény látni, ahogy főz, amilyen szenvedéllyel készíti a finomságokat. Hamar magával ragadott engem is. Szívesen készítem a receptjeit, mert gyorsak, finomak, egyszerűek.  Ez a Pavlova torta recept is tőle származik. Én már számtalanszor elkészítettem.       Itt az ünnepi hétvége, ha nem tervezünk nagyobb kimozdulást jól jön egy gyors, finom édesség. Még ma este el lehet készíteni. Egyik nagy kedvencem. Hozzávalók: 4 tojás fehérje 200 g finom szemű kristálycukor 2  evőkanál kakaópor átszitálva 1 teáskanál balzsamecet, vagy vörösborecet 35 g étcsokoládé, finomra aprítva A tetejére: 200 ml tejszín (vagy Hulala) 350 g málna 2-3 evőkanál durvára reszelt étcsokoládé A sütőt melegítsük elő 180 C-ra, és egy sütőlapra terítsünk sütőpapírt. Erre rajzoljunk egy 23 cm átmérőjű kört. A tojásfehérjéket verjük, fel lágy habbá, majd a cukrot kanalanként hozzáverjük, míg kemény és fényes

        Ha 40 m2-en laksz és olyan helyigényes szenvedélyeid vannak mint az öltözködés-varrás, és sütés-főzés, nem könnyű az élet. Állandóan selejtezni, pakolni kell és rendet tartani, különben semmivel nem lehet elférni. Ha valamely szinten mulasztás történik, kitör a káosz!  A káosz nálam most lekvár formában jelentkezett! A spájzom a beépített előszobaszekrény egyajtós része (ugyanis a kétajtós a gardrób), és a legaljában kapott ennek is helyet a porszívó. Szóval nem vagyok eleresztve helyileg. Minden évben készítek lekvárokat, befőtteket kevésbé, de néha azt is. Az idén is belehúztam, eperdzsem, bodzás-eper, bodzás-egreslekvár, őszibarack, sárgabarack és egyebek, ráadásul előző évről is maradt néhány üvegnyi, nem is beszélve a több üveg bodzazseléről. Már az utóbbi 15 üveg lekvárt a pincébe kellett levinnem, mert a spájzban nem fért, szerencsére ezeket felcímkéztem. Ma jött el az ideje, hogy felmérjem a helyzetet és kipakoltam az egész készletet. Sajnos a korábbiakat és az

    Az abstract minta időről időre visszaköszön a divatban. Kevesen merik viselni, hiszen ebben nem lehet észrevétlen maradni.     Az én ruhám egy turiban talált hatalmas (talán 58-as méretű) felsőből készült, A bősége miatt így volt mihez nyúlni. Az eredeti darab két oldalából kivett anyaggal pótoltam ki a hosszát. Érdekessége a félig rejtett öv, amely hátul a ruha alatt fut, és csak elöl két kis hasítékon bukkan elő, ezzel varázsolva derekat viselőjének. Ezzel a megoldással egyszerre laza és mégis karcsúsított.

              A testünk folyamatosan változik. Ez egy tény, tetszik, vagy nem, és itt nem a hízás-fogyás effektusról beszélek. Ha testsúlyunk folyamatosan megőrizzük, akkor is változik az életkorral, életállapottal. Ettől lehetek dühös, szomorú, vagy kétségbeesett. Ám mindez nem változtat azon, hogy mégis ezzel a ténnyel kell együtt élnem. A testem az enyém, vagy utálom és emiatt folyamatosan rosszkedvű, és rosszul öltözött vagyok, mivel állandóan rejtegetni próbálom, vagy elfogadom, sőt megtanulom szeretni. Ehhez persze hozzátartozik az is, hogy ismerjem. Mi az ami jól áll, melyek az előnyös testrészem és erre koncentráljak, ne pedig a vélt, vagy valós hibákra. Hogy mit nevezünk hibának... erről nagyon hosszan lehetne írni, hiszen ez az aktuális szépségideáltól is függ mit tartunk annak. Én osztom a Coco Chanelnek tulajdonított mondást, mely szerint: "Nincs csúnya nő, csak lusta" Vagyis, valamennyi időt érdemes és muszáj is magunkra szánni, ha jól szeretnénk érezni ma

                Úgy tűnik egyre inkább divatja van a maxiruháknak. Amíg korábban szinte kizárólag estélyi alkalmakra viselték, majd később tengerparti viseletté alakult, mára beférkőzött a mindennapi gardróbba is. Számtalan stílusban sokféle anyagból és színben-mintában kapható. Fontos azonban, hogy mindig alkatunknak és életkorunknak megfelelőt válasszunk. Nagyon sokáig nem viseltem, mert nem igazán tudtam hová is vehetném fel, hiszen munkahelyre nem való, hacsak a munkahelyünkön nem kell munkaruhát (pl. köpeny) viselni, amire lecserélhetjük. Mára, ahogy fentebb írtam, már szerepet kapott a mindennapi viseletben, - kitörve a tengerparti létből  -, akár napközben vagy este, hűvösebb időben egy kis kardigánnal, vagy farmerdzsekivel jól hordható. Így jött meg a szerelem nálam is. Amikor elkap a lendület képes vagyok ugyanabból a típusú ruhadarabból több változatot is beszerezni (ezért volt már több évvel ezelőtt huszon-egynéhány mellényem, vagy 18 éves korom környékén harminc szok

      Nyár van, ez nem kérdés, és az ember lánya nyáron is szívesen majszol sütit ebéd után, és délután uzsonnára, esetleg esti nasinak. Vagy csak úgy. És ha már nyár, akkor elsősorban gyümölcsös sütik, hiszen jó kihasználni a friss, idénygyümölcsöket, ezek íze mirelitből, befőttből szezonon kívül visszaadhatatlan, és hiába kaphatók friss gyümölcsök idényen kívül is a "hiper-szuperekben" messze nem közelíti meg a hazai földön termett, honi nap érlelte társait. Ezért szeretem felhasználni a sütikhez a friss gyümölcsöket. Ribizli szezonban süssünk ribizlis süteményeket, gondoltam én. Ám kevés ribizlis süti receptet leltem, amely igazán kedvemre való lett volna (nem igazán kedvelem a krémes süteményeket, ezért ezeket alapból mellőztem). Mindig jó, ha van valamely alaprecept a tarsolyunkban, ami tovább variálható. Nekem az egyik ilyen Horváth Ilona szakácskönyvéből a lekváros lepény, ebből keletkezett az alábbi Bodzás-ribizlis muffin Hozzávalók: 200 gramm

     Nagyon szeretem a cipőket, de hát azt hiszem a hölgyek többsége így van ezzel. Jobb ha nem árulom el mennyi cipőm, van, legyen elég az, hogy nem kevés. Ennek oka nem csak a cipők iránti rajongásom, hozzájárult még néhány évvel ezelőtti csonthártya gyulladás a sarkamon, amelynek következtében a betegség viszonylagos nyugvópontra kerülése után csak magassarkúban tudtam járni, később pedig csak lapos sarkúban. (Hála Istennek, ma már bármilyet tudok viselni.) Viszont állapotomtól függően mindenféle színűt és stílusút "be kellett" szereznem. Ezzel azután a már meglévő cipőkészletem tovább gyarapodott, de ki tud ellenállni egy különleges zöld NEXT cipőnek, vagy egy csodás kék spanyol bőrcipőnek.  Az a bizonyos zöld NEXT cipő   El kell oszlatnom minden  tévhitet, amely most a kedves olvasóban kialakulni kezdett, nem vagyok milliomos. Cipőim kilencven százalékát turkálóból szerzem. Így volt ez most is. Az is többször előfordult már velem, hogy konkrét célzattal

     Be kell vallanom nem vagyok nagy kedvelője a krémleveseknek, a zellerért azonban odavagyok, nyersen, sülve, főve, szóval bármilyen változatban. Több alkalommal ettem már zellerkrémlevest, de valahogy nem igazán ízlett. Vasárnap közeledvén úgy tűnt, kifogytam a leves ötletekből. Első számú kedvencem a húsleves, de végül is, minden vasárnap nem lehet húslevest enni. Ráadásul túl meleg volt, így nem akartam túl sok időt tölteni a tűzhely mellett. Ekkor kezdett motoszkálni bennem a gondolat: zeller-zeller-zeller. Fellapoztam az összes szakácskönyvemet (ami nem kevés), megnéztem a neten is, de egyik recept sem tetszett igazán, végül úgy gondoltam, lesz ami lesz! És lett! Életem legfinomabb zellerkrémlevese: 500 gramm zeller szárastól 30 gramm vaj 1 evőkanál étolaj kevés só 4 dl víz 1 dl főzőtejszín 1 teáskanál liszt kevés fehérbors frissen facsart citromlé ízlés szerint A krutonhoz 1 nagy szelet ujjnyi vast