LEVENDULA PROJEKT, FOLYTATÁS

    

  A június végi levendulaszüret következtében felhalmozódott levendula készlet legnagyobb része még arra vár, hogy valami történjen vele. 

      Már egy ideje izgatta a fantáziámat valamely levendulás süti készítése. Írhatnám, hogy számtalan receptet böngésztem át (mondjuk eredetileg ez volt a tervem), azonban ez nem igaz, mivel nem volt rá időm, viszont már nagyon kíváncsi voltam, mit lehet sütifronton kihozni levendulából. Már korábban felfedeztem Nigella egyik szakácskönyvében egy levendulás muffint, de elolvasva nem tűnt számomra vonzónak. A levendula ízt 125 gr levendulás cukor, valamint az egész tetejét bevonó levendulás cukormáz és díszítésül ráhelyezett kis ág levendula produkálta. Attól tartottam, ha ezt mind beleteszem az íze inkább egy levendula szappant fog idézni, és ki szeretne beleharapni egy bár szép és illatos, de mégiscsak mosdásra szánt szappanba. Viszont ha kevesebbet, akkor jellegtelen lesz az egész. Ezért úgy gondoltam, valamivel társítanom kell, hogy a levendula íz ne legyen agresszív, csak finoman jelenjen meg a sütiben. (Ezt mind a Sütimester c. sorozatból tanultam, lehet, hogy nem volt hiábavaló nézni.) A valami, amivel végül kiegészítettem kevés citromhéj, és némi gyömbér. A végeredmény csodás lett, amelyet a muffin rendkívül gyors, mosolygó, sőt vigyorgó arcok mögötti eltűnéséből következtettem ki. No meg abból, hogy én is ettem belőle és nekem is ízlett. (Egyébként rendkívül kritikus vagyok saját magammal szemben.) A recept a következő lett:

Levendulás muffin

125 gramm nagyon puha vaj, vagy margarin

125 gramm kristálycukor

125 gramm finomliszt

1 teáskanál sütőpor

2 egész tojás

2 evőkanál tej

fél citrom reszelt héja

kisujjnyi gyömbér reszelve

levendulaszirup, vagy levendulazselé

Tetejére:

levendulás porcukor átszitálva

víz

néhány pici levendulavirág díszítésre

A hozzávalókat robotgépben összekeverjük (csak így egyszerre) A levendulaszirup, vagy zselé mennyiségét nem tudom megadni, mert folyamatosan kóstolni kell a tésztát, hogy a levendula íze ne legyen benne agresszív. Amikor jónak érezzük elegendő.

Ebből a mennyiségből 9 db muffin lesz. Tűpróbáig sütjük.

Amikor kihűlt kis levendulás cukormázat csorgatunk a tetejére és 1-2 kis levendulavirággal díszítjük.

A mázhoz a levendulás porcukrot (Egy befőttes üvegbe porcukrot szitálunk és összekeverjük levendulavirággal, lezárjuk. Időnként rázzuk össze, mert kissé megnyirkosodhat a virágtól) átszitáljuk, hogy ne legyenek benne a virágok és apródonként mokkáskanállal annyi vizet adunk hozzá, hogy ne túl folyós cukormázat kapjunk. Addig keverjük míg sima lesz.

Nagyon puha habkönnyű muffinokat kapunk, kissé sejtelmes levendulás ízzel.