ZIPPZÁR ÉS PARADICSOM

                     Szeretem a kelkáposzta főzeléket. Tudom ez némelyekben megbotránkozást kelt, dehát... Hosszú időn keresztül a kel szinte kizárólag a fenti formában került tányérra. A kelkáposzta más változatát is szívesen fogyasztom, de sokáig nem nagyon volt elegendő alternatíva. Frankfurti leves persze készült, viszont a rakott kelt valamiért nem annyira kedveltem. Idő közben fölfedeztem a kelkáposztasalátát is, amely több változatban is nagyszerű, de erről majd későbbiekben, valamint a kelkáposztalepényt, amelyről már korábbiakban írtam. Pár évvel ezelőtt pedig olvastam valahol  a rakott kel mediterrán változatáról, nem tudom ez volt-e a neve és nem is egészen így készítették, de nekem ez a változat  sikerült, amelyet azóta is nagyon kedvelek! Nem olyan nehéz, tömény, mint a hagyományos rakottas, ez annál sokkal frissebb ízű és nem utolsó sorban harmad annyi idő alatt elkészül! Hozzávalók: 1 közepes fej kelkáposzta 300 g darálthús (sertés-pulyka vegyesen

      Itt van az ősz, itt van újra... s bár még vágyódom a nyár melege, a hosszú estébe nyúló nappalok, a vidám strandolás, és a forró nappalokat követő fülledt éjszakák, valamint a teraszon kávézós reggelek után, már örülök az ősz kincseinek, a lassan színesedő lombok, a hulló süni-gesztenyék, a szőlő, a körte a lassan megjelenő birs, naspolya és persze a sütőtök hangulatának, ízeinek. No meg, hogy mindezeket  (a vadgesztenye kivételével :-) sütibe süthetem!  Elsőként  egy nevében is őszi sütivel kezdem, mivel azonban a belevalók télen is megtalálhatóak, bátran lehet később is készíteni. Hozzávalók a tésztához: 50 g puha vaj vagy margarin 170 g tehéntúró 6 ek étolaj 4 ek tej 100 g kristálycukor 1 cs vaníliás-cukor 1 citrom reszelt héja 400 g finomliszt 1 cs sütőpor a tetejére: 1 púpos ek nescafé 3 nagyobb körte 3 nagyobb savanykás alma  fél marék szeder 4 egész tojás 250 ml tejszín 3-4 ek kristálycukor (a gyümölcsök édességétől függően