LUSTA ASSZONY KÖRTELEKVÁRJA
Az úgy kezdődött, hogy a kolléganőmtől kaptam több kg körtét. A folytatásban még sok munka, vendégség és térdszalag gyulladás is szerepel. A körte viszont nem. A körte csak állt, vagy feküdt a konyhakövön egy nagy tálban és várta-várta, hogy történjen valami. De nem bírt történni, azon kívül, hogy eszegettem belőle. Tegnap végre eljutottam odáig. Mármint a körtéig. Eredetileg körtebefőtt lett volna (ami még most sincs kizárva teljesen), viszont az hosszabb macera, ráadásul találtam egy újságban körtelekvár receptet, ami megtetszett. Nem tűnt túl bonyolultnak, ezért a körtéket átválogattam, hogy a puhábbal törődjek, a kemények még a hűtőben várják sorsukat, mert most már befértek. Tehát a recept imígyen kezdődött: A körtéket megmossuk, meghámozzuk, kimagozzuk, majd kisebb kockákra vágjuk. Én neki is buzdultam a dolognak. Buzgalmam azonban csak az első körte meghámozásáig tartott, mert hogy mikorra fogok én ezzel végezni?? Mi a csudának kell meghámozni a körtét a lekvárhoz?