A SZOKNYA ÉS AMI MÖGÖTTE VAN

     Az "Egy ruha születése" bejegyzésem végén azt ígértem, hogy további trükköket árulok el arról, hogyan nézzünk ki jól, és érezzük magunkat jól a bőrünkben. 
Szóval, amikor felveszel egy ruhát, és a tükörbe nézve azt látod, hogy rettenetes, HIDD EL, NEM VELED VAN BAJ, HANEM A RUHÁVAL!! Az üzletekben egységes, konfekcióméretet lehet kapni, az ember, pedig egyedi, nem konfekció. Erről egy régi szovjet vicc jut eszembe: A nyugati delegációt sétára viszik Moszkvában, ahol egy helyen óriási férfi sor áll egy telefonfülke szerű, ám zárt doboz előtt. A delegáció tagjai érdeklődnek, hogy mi is ez. Ez egy csoda találmány, magyarázzák, borotva automata, ahová a férfiak bemennek és egy doboz szerű készülékbe bedugják a fejüket, amely villámgyorsan megborotválja őket. Jó, jó, mondják de az emberek arca nem egyforma! Mire a válasz:  "Hát kezdetben!"
No szóval mi sem vagyunk egyformák és nem is lenne jó, ha azok lennénk. Ámbár úgy tűnik a divat ipar óriási erőfeszítéseket tesz azért, hogy ez sikerüljön. Tehát nem vagyunk egyformák, és ez nem azt jelenti, hogy a más testalkat rossz, vagy csúnya. Egyszerűen csak más!! Előzőleg írtam, hogy meg kell vizsgálni magunkat ruha nélkül, mi a legszebb a testünkön és azt kell kiemelni. Ami nem áll jól, az nem áll jól, és itt a pont. Hiába tetszik a magazinban, a vállfán, vagy a próbababán. Keressük azt amiben szépnek, csinosnak érezzük magunkat, ezért soha nem spórolhatjuk meg a próbát! De persze van olyan is, ami senkinek nem áll jól, ilyen például a lábszárközépig érő szoknya. Mivel a lábunk szára a legvastagabb, ezért ha a szoknyahossz odáig tart, éppen a lábunk legvastagabb részére hívja fel a figyelmet. Ezért az optimális, ha pontosan a térdünket takarja, ugyanis a tükörben, ha megszemléljük oldalról itt a legvékonyabb a láb. Így a vastagabb lábbal rendelkező hölgyek is karcsúbbá tehetik a lábukat. Én a magam részéről leginkább a ceruzaszoknyát kedvelem. A turiban azonban a szép szín, vagy tetszetős minta, esetleg remek anyag is magával tud ragadni, fazontól és hossztól függetlenül. Mivel azonban számomra az átalakítás nem probléma, hanem kihívás, így vacilálás nélkül képes vagyok hazahozni. Az alábbiakban három átalakított szoknyát mutatok meg.
      Az első egy  sötétszürke kötött szoknya (volt), amely túlságosan hosszúnak bizonyult, viszont a színe remekül kihasználható, de egy kötött szoknyát elvágni... nos azért van amikor mégis. Most azonban inkább kifejtettem a gumit a derekából és egy régi fekete póló felét varrtam hozzá, így ujjatlan ruha lett belőle. A hossza már megfelelő, és sokkal egyszerűbb egy ruhát viselni/öltöztetni, mert amíg a szoknyához illeszteni kell egy fölsőt, majd többnyire egy kardigánt vagy blézert is (szín, minta, anyag) addig a ruhához mindössze egy kardigán vagy blézer kell. Itt a királykék kardigán egy műszőrme gallért is kapott a téliesebb hatás kedvéért.



    A következő darab egy bő selyemszoknya, több évvel ezelőtt (amikor még volt külön "Olasz turi") került hozzám, nagyon tetszett a színe és a mintája. Szoknyaként azonban mindössze egyszer viseltem, mert nem is állt jól, hiszen egy kerekebb csípőt a derékban húzott szoknya csak még nagyobbá tesz, és hétköznapokra nem is praktikus, egy irodában a gurulós székkel érdekes mintákat állíthatsz elő az alján a nap végére. Esőben kiváló nedvszívó és ha reggel áztál el, egész nap ülhetsz a vizes aljú szoknyában. (Eső idején a nadrágra is ugyanez érvényes!). Szóval nem szeretem. Egy-két évig csak pakolgattam a szekrényben, mert nem akartam megválni tőle, mígnem kitaláltam, hogy mell fölé felhúzva a derekát, jó kis ruhát lehet belőle varázsolni, csak némi barna pamutanyagra van szükség a fölső részhez. Mivel nem szeretnék kismamának látszani benne, ezért övvel viselem. A barna tónusokat jól feldobja egy kis piros, ez lehet csizma is, sajnos az én piros csizmám már tönkre ment és nem sikerült még másikat találnom helyette. Így csak az öv és a cipő piros ebben a szettben.

                          

  A harmadik egy piros, fekete leopárd mintás pamutszoknya, ezt a színe és mintája miatt amúgy is csak feketével lehet leginkább viselni, és a hosszított derekú ruha szépen hosszítja a lábat, ezért nem volt értelme (és kedvem) elvágni. A fenti fekete póló másik felét örökölte meg, így lett ez is ruhává. Viselhető piros vagy fekete kardigánnal, illetve blézerrel.



Jövő héten a blézerekről fogok szót ejteni. Remélem velem tartotok! Addig is jó öltözködést kívánok!!


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A KÖNYVEK ÉS ÉN, AVAGY, HOGYAN KÖPTEM LE A MONITORT

GÖRÖG, FETASAJTOS, CUKKINI PITE

SZILVANAP HELYETT SZILVAHÉT