VÉGRE VASÁRNAP! 3

HÓVIRÁG PUNCS 

     Apai nagymamám, - akit már korábbi bejegyzéseimben is emlegettem -, nem sokféle édességet készített, de azok a gyermekkori ízek ma is a számban vannak. Sajnos kézzel írt receptesfüzetének nagy része elveszett, így csak emlékeimből gazdálkodom ezen a téren. A Hóvirág puncs is ilyen. édesapám is szerette, ezért édesanyám is eltanulta a készítését. Nálam ritkán kerül elő, pedig elkészítése sem bonyolult, és ráadásul nem csak elkészíthető előre, de el is kell készíteni, hogy összeérjen. 

A nevét az alkotórészek némelyikéről kapta, így az alapanyag a kétszersült és mivel gyermekkoromban kizárólag egyféle kétszersültet lehetett kapni és ez a Hóvirág névre hallgatott, máris adódott az első fele. Nevének másik része a "puncs" onnan jön, hogy tekintélyes mennyiségű rummal kell ellátni. Gyerekbarát változatban rumaromával helyettesíthető.

Hozzávalók: 

Arany kétszersültből fél csomag (vagy édes, vagy ízesítés nélküli, édes esetén kevesebb cukor kell a sodóba)

Egy darab birsalmasajt apró kockákra vágva

Egy maréknyi mazsola

Egy maréknyi durvára tört dió (fél dió darabok a tetejére)

Sok rum

Egy mély tálat előveszünk és az apróra (kb 2 x 2 cm-es darabokra) tördelt  kétszersültből az aljára szórunk egy réteget, erre diót, mazsolát, birsalmasajtot (ne sajnáljuk belőle) és alaposan meglocsoljuk rummal. 

Ezután öntünk rá néhány merőkanálnyi forró vaníliasodót.

Nagymamám eredetileg úgy készítette, hogy a vaníliasodót csak a végén öntötte rá, de szerintem jobb rétegenként megöntözni, mert jobban átjárja.

 Erre újabb réteg kétszersült és egyebek jönnek, amíg a hozzávalókból tart. Nem kell, hogy a tetejét befedjük kétszersülttel, amennyi a maradék, annyit szórunk rá, végül teljesen leöntjük sodóval és azonnal lefedjük folpackkal. Erre azért van szükség, hogy  gőz is elősegítse a puhulást. Ne féljünk nem romlik meg, de ne tegyük be a hűtőbe, hagyjuk a konyhában, vagy nem túl hűvös kamrába. Amikor már teljesen kihűlt, fél órára szellőztessük meg a folpackot félrehajtva, majd újra fedjük le és tegyük hűtőszekrénybe legalább 1 napra. Ennyi idő mindenképpen kell, hogy a kétszersült megpuhuljon és az ízek összeérjenek. 

Tálaláskor fél dió darabokkal díszítjük.

Vanília sodó:

8 dl tej

100 gramm cukor

2 ek finomliszt

3 tojássárgája

1 vaníliarúd 

A három tojássárgáját elhabarjuk 1 dl tejjel, a liszttel és a cukorral. A vaníliarudat hosszában kettévágjuk, kikaparjuk a belsejét és a többi tejhez adjuk, majd föltesszük forrni. Ha felforrt, levesszük a tűzről, kivesszük a vaníliarudat (ezt leöblíthetjük és ha megszáradt porcukorba téve tovább hasznosíthatjuk)  és kissé hagyjuk hűlni, majd gyors keverés mellett hozzáöntjük a tojásos keveréket és újra felforraljuk.

Talán itt felmerült néhány kedves olvasóban, hogy babapiskótából készítse el, mert hamarabb megpuhul. Mivel azonban sem az íze, sem az állaga nem hasonlít a kétszersülthöz, valami lottyadt, túl édes kulimász lesz a végeredmény. A vaníliasodót sem érdemes pudinggal kiváltani, mert nem fogja tudni kellően átjárni a kétszersültet és az íze meg sem közelíti az eredetit. Szóval megéri azt a is macerát.